bele ugrok a kútba hiszen minden én vagyok s ha magammal húznám a földet az bizony eltűnne s nem pislogna rám a fákról vénasszonyok poros emlékezete
szemem minden fehérségéért kérlek várjmielőtt rám teszed a kendőtlátni szeretném mitől fosztasz meghogyan borul homályba minden ígéreted