súlytalan súlyosan
hangnékül hangosan
lépteim hallgatom
egyedül ahogyan mindig
csak te vagy itt velem

vezess engem, vigyél el
érzem, hogy mennem kell
de nem csak a test mozog
valahol én is itt vagyok
ahol a nap rám ragyog

fel sem tett kérdésre
fél igaz fölényes felelet 
jobban ért, jobban lát, jobban tud
átfésül, átmásol, átkarol 
megtanul, meghajol, meghasonul
milyen kicsi, milyen nagy
a miértek táncolnak
megrágott szavakon

közöny köröz a megértés és a megvetés között

jobb ha nem tagadom
jobb lesz ha feladom
a kezemből eldobom
felszántom, felsózom
hogy ember többet ne
még ha szívem meg hasad se
kísérjen embertelen utamon

 

 

 - hogyha -
szeretsz merre vagy?
kutató kezem nem talál
homlok,szív, bal váll, jobb váll

- mintha -
nem látnék rendesen
szikrák szöknek
szememből véresen

-  nélküled -
beteg vagyok
hívlak halkan hebeg – habog
a homlok üres a szív halott

 

egy sör meg aztán mégegy
az utolsó negyvem évem
egy lassú sóhajban elmállik csendesen
nem voltál mellettem
sírtam - hallgattam, hittem - nem hittem
futottam, temettem
hajszálak szememben
kanalam forgattam a leveseben
rád gondoltam
hasztalan
nem voltál mellettem

heveny vágya, álma valóra válva
kísért
kapaszkodik bele körme karma szívét szapulva
húzza
csöpög lassan alvadva égve vére
tócsa
válik, múlik, búvik hamis ígérete
mögé
ülnek már ott páran
arany, ezüst és ébenfa népek
egymásra néznek
látnak, értenek, hallgatnak
együtt-egyedül
szépek és fontosak