bele ugrok a kútba hiszen minden én vagyok s ha magammal húznám a földet az bizony eltűnne s nem pislogna rám a fákról vénasszonyok poros emlékezete
iszapa drogból ami nem hatott a szóból amit elkapok a szóból amit nem kapokahogy egy idegen mosolyoga varjak fekete szeméből a város kegyetlen fényéből a gyűlöletből, a gyűlöltekbőlahogy élni már nem leheta közöny sivár napjaiból az…