Hajszálak a könnyű szélben
áthajlanak felém nézem
hogy hová tart e rongy világ
s mi lesz ha a szív megáll
ÖrökrePamutfelleg fürtje lelóg
boncolgatom mint haldoklót
megaljasult boldog órák
fényem ezerfelé elszáll
ÖrökreKiáltásom mélyre ásom
túlcsordultam a valóságon
emlékeimet beváltom
s eliszom foltos életem
Örökre
2009.01.13. 20:22
1 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://karmakamra.blog.hu/api/trackback/id/tr6875707
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
őszecske 2009.01.15. 07:59:57
Nagyon tettszik a vers! Szeretem a szívhez szóló igaz verseket! :)