szomjam lapos suttogó ima
összepréselt, összeharapdált ajkaim között
izzó félelem is, távolságok szorzata
kinyújtott takaró vágyaim fölött
nem múló görcs a lábamban, elvesztett csata
maszk amiben élek egy rejtett pillantás
gyönyörű, gyönyörű napjaim után
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
