sör, sör, sör
sok kétely olvad bele a számba
értelmet hozok vesző létem sokadik sírjára
a kör bezárul a fény kialszik
aki szeretett az többé nem szeret már
egyszerű dolgok áldás, halhatatlanság
és valami túl kicsi törékeny boldogság
birkóznak most velem és vesztenek
mert én legyőzhetetlen vagyok
és nyüszítve halok meg 
 

 

Szerző: vegato  2009.04.20. 18:31 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://karmakamra.blog.hu/api/trackback/id/1076537

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal

süti beállítások módosítása