heveny vágya, álma valóra válva
kísért
kapaszkodik bele körme karma szívét szapulva
húzza
csöpög lassan alvadva égve vére
tócsa
válik, múlik, búvik hamis ígérete
mögé
ülnek már ott páran
arany, ezüst és ébenfa népek
egymásra néznek
látnak, értenek, hallgatnak
együtt-egyedül
szépek és fontosak
2011.04.13. 13:14
Szólj hozzá! · 1 trackback
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://karmakamra.blog.hu/api/trackback/id/tr492822850
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Horgas Béla - A TÉPÉSVÉGTELEN PARTJÁN 2011.04.13. 14:26:35
Tegnap vagy tegnapelőtt születettvagy két éve(öt is van már, nem tudom),festett vagy rajzolt, aprólékosan eszkábáltkézműveim némelyikét vadul tépem körül vagy keresztül-kasul, körmeim közül nem menekül, ha nekiesem,egy sem;hasogatom föl, formálom át,ra...
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.