szerelem
szerelem
szerelem
valamit úgy el mondanék neked
hogy olyan vagy
olyan nagy
mint egy
aszterioida
nagyon
nagyon
ritkán jösz
és akkor is
vagy épp elkerülsz
vagy becsapódsz
olyan mélyre
olyan mélyre hogy
minden
megsemmisül
kihal, porlik
utánad
gyűlölet és utálat
vakság
kétség
csodálat és rettegés
a léleknek még nem jut falat
partra másznak ebihalak

útvesztő

azt hiszed fenn van még a nap
pedig már este van
azt hiszed jobb lehetsz mint én
pedig már jobb vagy rég

vigyél haza temess el
vigyázz rám a szemeiddel
új nap, új erő, újabb harc
kőszobor vagy borús arc

és én félek tőled ha látom
csak te maradtál a világon
szemed fekete merengő
csak egy újabb útvesztő
 

másnap a lila kisautó
(vagyis én)
túl sok- túl kevés
nem elég- ha minden ég
robbanás, fejvesztés
kiürült szemgödör
harapás, alkohol, éhség, rohanás, nem értés, nem látás
még több láz tompaság
végtelen elnyúlás
hangos zaj, csak tánc és tánc kortyolás,
meghajlás ébredés
ugyanúgy
összegyűrt gyomromon
kapirgáló öntudatom
átkozza a holnapot
minden lépést és mondatot
semmi új és semmi más
ennyi volt
egy kis lángolás
soha nem lépem át mert nincs határ

szemem minden fehérségéért kérlek várj
mielőtt rám teszed a kendőt
látni szeretném mitől fosztasz meg
hogyan borul homályba minden ígéreted